Az ok és okozat törvénye: a karma és a spirituális átalakulás igaz történetei, több részes sorozat 2. része

Az ok és okozat törvénye – más néven karma – egy olyan egyetemes elv, amely azt tanítja, hogy minden gondolat, szó és cselekedet egy sor következményt indít el. Semmi sem történik véletlenül; minden tapasztalat az általunk elvetett magok gyümölcse. Ebben a sorozatban a karmikus leckék által átalakított életek igaz történeteit tárjuk fel. Ezekből a beszámolókból kiderül, hogy a spirituális tudatosság, a bűnbánat és az erényes életmód hogyan emelheti fel a lelket és alakíthatja át a sorsot.

A magzat az emberi élet korai szakasza, egy fejlődő lény, amely védelemre és gondoskodásra szorul. Bizonyos körülmények között azonban egy nő dönthet úgy, hogy véget vet a testében fejlődő életnek.

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) 2022-es világnépességi jelentése szerint a világszerte bekövetkező terhességek közel fele – évente körülbelül 121 millió – nem tervezett, és ezek több mint 60%-a abortuszhoz vezet. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint világszerte évente körülbelül 73 millió abortuszra kerül sor. Riasztó, hogy ezen abortuszoknak körülbelül 45%-a nem biztonságos, ami jelentősen hozzájárul az anyai halálozáshoz és megbetegedésekhez.

Az abortusz ideiglenes megoldásnak tűnhet, de kitörölhetetlen nyomot hagy, amit soha nem lehet eltüntetni. Egy nőnek az abortusz nem csak egy élet befejezését jelenti, hanem egy tartós sebet is ejt a lelkében. A következő történet emlékeztetőül szolgál a késői megbánásra, a meghozott döntések árára és a még meg nem született életek iránti felelősségünkre.

Csak néhány hónappal az esküvőm után teherbe estem. Akkoriban még nem értettem Buddha tanításait, és nem tudtam a karmikus megtorlás veszélyeiről, ezért úgy gondoltam, hogy anyagi helyzetünk nem elég stabil ahhoz, hogy gyermeket neveljünk, ezért az abortuszt választottam. Később, ahogy vállalkozásunk fokozatosan növekedett és anyagi helyzetünk javult, három gyermeket szültem egymás után. De amikor negyedszer is állapotos lettem, egyáltalán nem éreztem örömet, mert ez zavarta a terveinket. Tehát úgy döntöttem, hogy ismét abortuszra megyek, és még egyszer elkövettem ugyanazt a bűnt. Később néhány barátom meghívott a szentélybe, ahol volt szerencsém meghallgatni a Dharma tanításait. Ettől megihletve elhatároztam, hogy tanulmányozom és gyakorlom a buddhizmust, és a napi rutinom részeként bűnbánó imákat mondok. Attól kezdve megfogadtam, hogy jót cselekszem és tartózkodom a gonosztól, ahogy Buddha tanította.

Ez egy döntő fordulópontot jelentett – a spirituális ébredés kezdetét. A buddhista tanítások hatására ő elkezdte megérteni az ok és okozat törvényét.

Önvizsgálat után rájöttem, hogy súlyos bűnt követtem el. A két abortusz, amit elvégeztem, végtelen megbánást hagyott bennem. Most több mint 50 éves vagyok, és tavaly egy orvosi vizsgálat során az orvos közölte velem, hogy mellrákom van. Tudom, hogy ez a büntetésem – a keserű gyümölcs, amit a meg nem született gyermekek életének kioltásának karmájáért kaptam. Most az egyetlen, amit tehetek, hogy nyugodtan elfogadom. Gyakorlásom összes érdemét az ártatlan, meg nem született lelkeknek ajánlom, és az ő érdekükben igyekszem sok jó tettet véghez vinni, imádkozva, hogy áldott birodalomban születhessenek újra. A Buddha tanításainak tanulmányozásának és a Buddhák és Bodhiszattvák áldásának köszönhetően, bár rákos vagyok, nem szenvedek kínoktól vagy elviselhetetlen fájdalomtól.

Ahelyett, hogy tagadással vagy kétségbeeséssel reagált volna betegségére, ő elfogadta felelősségét múltbeli tetteiért, és szenvedését együttérzéssé alakította. Ez példázza, hogy a spirituális megértés hogyan tudja a legnehezebb körülményeket is a növekedés és a gyógyulás lehetőségévé változtatni. Tovább folytatja húga történetének elmesélését.

Húgom, Vy azonban nem volt ilyen szerencsés. Férje külföldön dolgozott, és bár húgomnak nagyon jó állása volt, rendkívül elfoglalt volt, és kevés ideje volt gondoskodni gyermekeiről. Amikor második gyermekével volt terhes, férje távol volt. Mivel Vy nem értette Buddha tanításait, nem érzett örömöt; ehelyett úgy gondolta, hogy ez a gyermek csak terhet és gondot jelent majd, és sok időt fog elvenni tőle. Így, anélkül, hogy megbeszélte volna férjével, azt mondta az orvosnak, hogy nem akarja megtartani a gyermeket. A tudatlanság elvakította, és Vy elkövette azt a súlyos bűnt, hogy elvett egy életet. Amikor áldásai elfogytak, a szerencsétlenség bekövetkezett: 55 éves korában mellrákot diagnosztizáltak nála. Habár műtéten, sugárkezelésen, kemoterápián és minden lehetséges kezelésen átesett, Vy végül elhunyt.

Ez a tragikus összehasonlítás rávilágít egy alapvető igazságra a bűnbánat és a spirituális gyakorlás erejéről, a tudatlanságban maradás következményeivel szemben. Mindkét nővér ugyanazt a súlyos bűnt követte el, és mindkettőjüket hasonló karmikus következmények érték a mellrák formájában. Azonban a két nővér sorsának eltérő kimenetele azt mutatja, hogy soha nem késő a spirituális ébredés és a bűnbánat, hogy megváltoztassuk a sorsunkat.

Hallgassuk meg a történetben szereplő nő utolsó üzenetét!

Ha korábban ismertem volna Buddha tanításait, nem követtem volna el ilyen bűnöket, és nem engedtem volna, hogy barátaim és rokonaim is ezt tegyék. Rájöttem, hogy a vegán életmód valóban jótékony hatású – segít megtisztítani a testet és az elmét, és csökkenti a vágyakat. Másrészről a húsfogyasztás erősebb vágyakat kelt, tisztátalanná teszi a testet, és megnehezíti az önuralmat. Azt szeretném mindenkinek elmondani, hogy ha terhesek, soha – semmilyen körülmények között – ne vetessék el a gyermeküket. Remélem, hogy az „abortusz” szó örökre eltűnik ebből a világból, hogy minden meg nem született gyermeknek esélye legyen emberként megszületni, megismerni Buddha tanításait, az úton járni, hátra hagyni a szenvedést és megtalálni az igazi boldogságot.

Ez a szívből jövő tanúságtétel nem a félelem keltésére szolgál, hanem az együttérzés és a tudatosság felébresztésére. Buddha tanította: elvenni egy életet, még egy meg nem születettét is, mély karmikus adósságot teremt. Gondolkodjunk el most az abortuszról szóló spirituális tanításokon, és hogy miért olyan fontos a karma és a bűnbánat megértése!

Amikor nyugati tudósok erről a témáról kérdezték, Őszentsége a Dalai Láma (vegetáriánust támogató) megerősítette: „A buddhizmus szerint a tudatosság a fogantatás első pillanatától kezdve belép az élőlénybe, mert a korai embrió már ekkor is organizmusnak tekinthető. Ezért az abortuszt egy emberi élet kioltásának tekintik.”

A Saṃyutta Nikāya (Összekapcsolt beszédek) tanítása szerint emberként újraszületni annyira ritka, mint a körömre tapadó kis mennyiségű talaj a hatalmas Földhöz képest; számtalan lénynek az emberi világon kívül kell újraszületnie. Az abortuszt ezért úgy tekintik, hogy károsítja az együttérzést, csökkenti az erkölcsi értékeket, és az ok-okozati törvény hatálya alá helyezi az embert.

A Mahāyāna Sūtra a Hosszú Életről azt tanítja, hogy a magzat ölésének bűne a pokolba való újraszületéshez vezet: „Fentről tűz lobog lefelé; lentről tűz emelkedik felfelé. Minden oldalról vasfalak veszik körül, és vas hálók borítják mind felül, mind alul. A négy kapu – kelet, nyugat, észak és dél – a karmikus megtorlás intenzív lángjaival ég. Minden bűnös teste átalakul, és a pokol nyolcezer ciklusán át nyúlik. Óriási vas kígyók mérgező tüzet okádnak, amely elviselhetetlenül égeti a bűnöst. A szájból, a szemekből vagy a fülekből vad lángok törnek elő, és számtalan kalpa idején át elborítják a bűnöst. Vas sasok tépik és marcangolják a húst, míg vas kutyák falják mohón. A kínzóknak bikafejük van és lóarcuk, fegyvereket forgatnak, és viharos hangon üvöltöznek.”

A karmikus következmények ilyen élénk leírása emlékeztet minket az élet kioltásának komolyságára. Erre reflektálva Ching Hai Legfelsőbb Mester (vegán) megosztja velünk bölcsességét arról, hogyan reagálhatunk ilyen nehéz erkölcsi helyzetekre.

A buddhizmusban az ölés abszolút tilos. Sok más „-izmusban” is így van. Csak a buddhizmusban ez szigorúbb. A buddhizmusban nevelkedett nők többet gondolkodnak, mielőtt olyan döntést hoznak, mint az abortusz.

De most, bármit követtél el, mindig megbánhatod, és a jelenben és a jövőben jóváteheted. Emlékezzetek, egyszer Mahatma Gandhit megkérdezték. Valaki azt kérdezte tőle, hogy az a személy megölt egy muszlim gyermeket, ezért valószínű a pokolra fog jutni; mit tegyen? Mahatma Gandhi azt válaszolta neki, hogy jóváteheti. Megváltást nyerhet, ha örökbe fogad egy muszlim gyermeket, és a legjobb tudása szerint neveli fel. Az emberek tévedhetnek tudatlanságból, kedvezőtlen helyzetek miatt, anyagi nehézségek miatt, de mindig nyerhetnek megváltást. Tégy jót a bűnért cserébe. Tedd az ellenkezőjét. Tégy meg mindent, amit tudsz, hogy kitöröld a rossz emlékeket, a bűntudatot és a súlyos hibákat. Teremts jobb jövőt mostantól kezdve.